Hazánk egyik legkiemelkedőbb könnyűzenei produkciója kétségkívül a Republic együttesé. Habár néha kissé idiotisztikus, néha kissé érthetetlen üzenetű, mégis hazai szinten az egyik legkomolyabb és legkitartóbb törzsközönséggel rendelkeznek, minden hazai rekordot megdöntve. Zenéjük műfaját kategóriába sorolni még csak nem is lehet, hiszen ötvöznek mindenfélét, többek között: beat, rock, folk (ami megegyezik a népdalihletőséggel), punk, softrock; hacsak valamit ki nem hagytam... Az évek során kaptak hideget, meleget a szakmától; barátságot kötöttek a "nagygeneráció" embereivel, hőseivel, mindezek mellett, ami a legfontosabb: nem szaladtak szanaszét, együtt maradtak. A '91-es felállás óta semmi nem változott - ami a tagcserét illeti - a legjobb barátok Ők így öten. Együtt mennek nyaralni, a problémáikat, örömeiket mind megosztják egymással. A lemezeladásokat tekintve páratlan siker a '80-as '90-es években, hogy minden lemezük minimum az aranylemez kategóriát eléri. Összesen közel 1.200.000 Republic CD talált eddig gazdára, és a széles repertoár (21 nagylemez, 12 kislemez, 2 koncertlemez, 5 válogatás, 4 videó) is jelzi, micsoda munka rejlik a Republic egyszerű dallamaiban, amelyek eddig rengeteg ember felé fordítottak tükröt.
A történet/történelem az 1990-es esztendőben kezdődött, egész pontosan február 23-án. Egy Kisvárdán született, ám Budapesten élő beatmuzsikus - Bódi László alias Cipő (65.05.03.) - elhatározta, hogy zenekart alapít. Korábban már jóbarátja és kollégája, Bródy János felléptette saját koncertjein, tapasztalatszerzés céljából, mivel igen tehetségesnek ítélte meg a "vidéki kissrácot". Az alábbi tagokból verbuválódott össze az első, klasszikus felállás: Tóth Zoltán (66.05.13.) a Republic előtt a Balatonszeletben gitározott ill. hammond orgonán játszott, Nagy László Attila, aki korábban Cipővel közös zenekarukban - a Cipőfűzőben - dobolt, egyben gimnáziumi barátok is, Boros Csaba (62.11.17.) a '80-as években már kétes hírnévnek örvendett a Citrom zenekarával, amiben testvérével Boros Péterrel muzsikált, majd a glam-rockot játszó Känguru basszistájaként publikált, Bali Imre -művésznevén Rece Apó - pedig a szólógitáros posztot töltötte be a zenekarban, Ő a Republic előtt a Denevérben pengetett, Szilágyi "Bigyó" László pedig mint a zenekar segítője játszott közre az eseményekben.
A csak rájuk jellemző stílusjegyek alapján nincs olyan, aki ne ismerné fel, hogy ez bizony a Republic. Emblémájukká vált kishal, ami annak köszönheti megszületését, hogy a zenekar a halak jegyében alakult, Cipő kedvenc halászcsárdájának is ez a jele, valamint hogy megtetszett a fiúknak az emberforma a halba ágyazva. A jeligéjük pedig: "The Worst Group in Hungary" azaz a legrosszabb csapat Magyarországon. Azt hiszem ehhez hozzáfűzni semmit nem lehet.
Egy vidéki lepukkant házban próbáltak, ahol megszülettek az első dalok (Ahogy a halak, Meleg és boldog stb...), valahogy híre ment ennek az egésznek a faluban, és kijött a helyi tévé. A hírnév felé az első lépéseket meg is tette a zenekar. Ősszel elindultak egy Balatonlellei tehetségkutató versenyen, ahol első helyezést értek el, és egyben két lemezre szóló szerződést a Hungaroton Gong Kft-vel. Decemberben megkezdődnek az első lemez felvételei, mely az egyéves születésnapjukra meg is jelenik, Indul a mandula címen. A lemez promócióját Boros Lajos végezte, a nem várt siker egyre csak előre lendítette a bandát. Ráadásul a Repül a bálna páratlan sikernek bizonyul, a slágerlistákról le sem lehet vakarni. Nagy Feró, mint öregrockerfül azonnal felismeri, hogy itt valami új van születőben és turnéra viszi a társaságot, ami során megismerkednek későbbi gitárosukkal Patai Tamással (68.03.31.). A koncertkörút nagy sikerrel zárul a Republic számára. Zenéjük izgalmas csemegének bizonyul minden rockrajongó számára. Az első botrány viszont elkerülhetetlennek tetszik. Ugyanis a Hungarotonnal való szerződésüknek még csak a felét töltötték ki, és így, hogy át tudjanak igazolni a EMI-hoz, ki kellet adni egy "kényszerlemezt". Az Üss a kazettára címet viselő 40 percnyi dobszóló mindössze 5000 példányban kerül a boltok polcaira. A harmadik album ugyanebben az évben kerül piacra, a Hoppá-hoppá!!! tovább viszi azt a nyersességet, ami a mandulára volt jellemző. Slágerei - a Jó reggelt kívánok és a gyönyörű lírai felvétel a, Szeretni valakit valamiért - meghozzák a várt népszerűséget, ám ezek még mindig nem elegendőek az áttöréshez. A cd-hez járó '91-'92 turné 150 állomását (6 hónapig tart) óriási érdeklődés övezi, teltházak, a látogatást bulinként is ezrekben lehet mérni (és ez az arány mind a mai napig megvan). Időközben bearanyozódik az első lemez, vele együtt a Hoppá-hoppá!!! is. Az első és egyben az utolsó tagcsere is ebben az évben van, Rece Apó helyére a Kormorán, a Moho Sapiens és a Beatrice gitárosa Patai Tamás érkezik. A felállás nagyon hamar kiforrott, és nem telt bele sok idő, hogy egy hullámhosszra kerüljenek a fiúk.
Az EMI teljesen szabad kezet ad a Republicnak a soron következő album elkészítésében, amit először október 17-én vehetnek a kezükbe a rajongók, a korong címe: Én vagyok a világ. Amivel azt az öntörvényűséget akarja kifejezni az együttes, amit a Republic képvisel. A hangzás teljesen újat hozott a Magyar Rock&Rollba. A lemez témái komoly gondolatokat közvetítenek a hallgatók felé, de közben slágeresek is. Cipő és Zoli népzenei múltja is rányomja bélyegét a lemezre, számtalan népdal feldolgozás kap helyet a felvételen. A kislemezen is szereplő Engedj közelebb betörése a tévéadókra újabb sikereket hoz a Republicnak. Év végén egy rangos popgála szavazásai alapján a Republic harmadik lemeze az "Év Rocklemeze" kitüntetést éri el. A következő esztendőben jelenik meg a Hahó öcsi. Rajta rengeteg kiváló koncert nóta. Annak ellenére, hogy az erősen punkos beütésű lemezre egy lírai popfelvétel sem került fel, így jelentősebb sláger sem készült, mégis rövid idő alatt átlépi a 25 ezres példányszámot. A lemezért Arany Zsiráf díjjal érdemesítik a zenekart. A zenekaron belüli bizonytalanságok legyűrése után turnéra indul a köztársasági-csapat. A következő évet néhány nagyszabású koncerttel kezdik, Nagyváradon például 8000 ember előtt lépnek deszkákra. Az évben nem ez volt az egyetlen ilyen kaliberű helyszín. Az újabb lemezüket, a Disco-t október 15.-én dobják piacra. Az első igazán komoly lemezeladási rekordjuk is ehhez a CD-hez köthető. A 100 ezres eladott példányt megélő korong megkapja először az arany- majd a gyémántlemez státuszt. Ezt elsősorban két nagy slágerüknek köszönhetik, a Ha itt lennél velem és a 67-es út hetekig vezetik a rádiósjátszásokat. Az utóbbi tételnek külön története is van. Cipő egykori feleségéhez íródott a dal, akivel való szakítását Cipő nem tudta hova tenni. A Kaposvári lány (ide vezet a 67-es főút) erre semmit nem reagált. 1995-ös év hozta meg a zenekarnak a várva-várt áttörést. De mielőtt még annyira előre mennénk, megjelent a Rózsa Records jóváhagyásával Cipő és Rajcs Renáta közös szólólemeze. A februárban boltokba kerülő album Németországban is beszerezhetővé válik. A lemez különlegességét a két német nyelvű nóta teszi ki, amiket Renáta írt, és a gyönyörű szép duett, a Kék és narancssárga biztosította, hogy az a név, hogy Republic, olvasható/hallható legyen a slágerlistákon. A lemez egyes témái olyan dolgokba bújnak bele, mint például a drogozás, Cipő feldúlt, zavaros lelkivilágától ez elég szokatlan, azonban a dalok annál jobbak.
Szabó András érkezésével a népzenei hatások végre rendesen kitárulkozhatnak. A szeptember 16-án publikáló nyolcadik lemez a Tüzet viszek valósággal berobbant a köztudatba. Kislemez dala a Szállj el kismadár óriási sikert, kavarodást hozott a könnyűzenébe. Először is, rekordidő alatt eladtak 150 ezer példányt, a dal Európa különböző országaiba betörve hódított, a németek szerint Közép-Európa legjobb dala. Mindezek mellett a rock szabályait felrúgva a szám az egekbe emelte a Republicot. A sajtó a zenekar nevétől zsongott, mindenki a Republicot akarta hallani, látni. A jegyeket úgy vitték, mint a cukrot (ahogy tartja a mondás). A nem mindennapi siker viszont nem homályosította el a srácok látását, méltó módon kezelték azt, nem szálltak el maguktól, hideg fejjel irányították továbbra is a zenekart. Azt hiszem ez mindent elmond a rátermettségükről. A soron következő album egy koncertlemez, amelyet október 6-án vettek fel Kaposvárott, a bulit a nagy érdeklődés miatt másnap meg kellett ismételni. A fellépésre esténként 6000 ember váltott jegyet. A már csak '96-ra megjelenő élő CD az Október 67 címet viseli. Március 15.-én fellépnek a Budapest Sportcsarnokban, az ünnepi koncertre 16 ezer néző volt kíváncsi. A három órás őrületnek három sztárvendége volt, Koncz Zsuzsa, Halász Judit és Bródy János. Ezzel a fellépéssel a zenekar akarva-akaratlanul is, de egy újabb Republic - hagyományt alakított ki. Mert a jól sikerült buli hatására, minden év nemzeti ünnepén (március 15) nagyszabású koncerttel örvendeztetik meg a rajongókat.
Egy koncertlemez minden zenekar életében vízválasztó szerepet tölt be. A Republic határozottan szakított a Kismadár kultuszával, és új vizekre evezett. Nem akarták, nem is tudták volna megismételni a Szállj el kismadár sikerét. Habár az újabb lemez bearanyozódott, mégis bukásnak minősült az előző sikerhez képest, hiába adtak el belőle egy nap alatt 25 ezret, nem tudta felvenni velük a versenyt. Az amúgy duplára tervezett Igen új színfoltokkal tarkította a Republic muzsikáját. Az eddig csak a Republicra jellemező formák megmaradtak mindamellett, hogy új hangszeres megoldásokkal gazdagították zenei palettájukat. Az időnként felcsendülő hegedű szőnyeget terített a vastag gitárszólók alá. A következő esztendő sok mindent tartogatott a köztársaságiak számára, először egy új albumot, melynek munkacíme: Zászlók a szélben. A korongon már kevésbé bonyolódtak bele a hangszerek kavalkádjába, nem úgy, mint az előző lemezen. Itt inkább a jól megszokott, könnyed, slágeres darabok voltak előtérben, melyek közül néhány rangos helyet vívott ki a rajongók "Top 10"-es listájában. Annak ellenére, hogy a rádiók és a média levette kezét az együttesről, töretlen sikerrel haladtak előre. Gurul a kő címmel turnéra indultak, és abban az évben 150-nél is több koncertet tartottak. Az óriási érdeklődés természetesen elmaradhatatlan volt, és hát a közönségben nem is kellett csalódni. A teltházakat produkáló koncertkörút elismerést vívott ki magának a szakma körében. Az új lemez amúgy átlépte az 25 ezer eladott példányt, mindezek mellet Huszka Jenő díjjal érdemesítették a Republicot. A lemez sikerét talán a dalokban fellelhető kemény társadalomkritikának köszönheti, de az is lehet, hogy egyszerűen a kidolgozott hangszerelésnek, nem tudni... hiszen a lemez nem sokban tér el a többitől. '98-ban Cipő és Tóth Zoli megmutathatta, mennyire intellektuális személyiségek, hiszen az év elején megjelenő újabb nagylemez – A rózsa vére – egyben egy filmzene-lemez is. Az azonos című filmhez írt dalok többnyire instrumentális betéteket tartalmaznak. A művészi gondolkodású produkciónak egyfajta üzenetét képezik ezek a dalok, amik 35 percben próbálják megfogalmazni mindazt a rohanást, haragot, hanyagságot és más gyarló emberi tulajdonságokat, amelyben manapság élünk. Nem véletlenül lett ez is aranylemez. A soron következő album, amely a 12-es sorszámot viseli, még ez év őszén a boltokba kerül. Csakhogy a rövid kiadóváltás megbolygatja a zenekar életét, és új vizekre evezve, minden eddiginél nagyobb reklámtámogatottságot kap. Óriásplakátok, tv-hirdetések, nyereményjátékok stb... Az új lemez Üzenet címre keresztelve kapható (Tóth Zoli két dalt szólóban énekel). A rádióállomások továbbra sem barátkoznak a banda nevével. Műsoraikból jóformán kiszórják a Republic dalokat. És hogy mi ennek az oka, túlságosan is elvont zene, néha érthetetlen, fura szövegek, dallamaik már nem divatosak, csak a disco és a heavy metál zenék bizonyulnak az akkori igényeket kielégítő műfajba. A divatmajmok nem jártak Republicra és a hasonló zenekarok koncertjeire. A soft és folk együttesek közönsége igen egységes volt. Nem érdekelt ott senkit, mit kell követni, mert ők a kedvenceikre esküdtek. És hát a Republic is ide tartozott, továbbra is a legnagyobb rajongótáborral. Igyekeztek a techno korszakot átvészelni, így '99 februárjában egy tripla válogatással kedveskedtek kitartó rajongóiknak, ezúttal ismét az EMI-nál. A három CD-re három kategóriába sorolva vannak válogatva a dalok, szerelmes, népzenei és közérzeti dalok. Az évtized dalaira keresztelt albumok egyfajta búcsút vesznek az évezredtől, hogy köszönthessék az újat, a XXI. századot. A három lemezre összesen 55 szám került, mindegyik lemezhez egy-egy új dal rögzítése mellett. Március 15.-ét Budapesten ünneplik a Kossuth téren 30 ezer fan közreműködésével. A tervezett népdal feldolgozásokat tartalmazó album helyet kiadtak egy, az új lemez előfutáraként szolgáló maxit, majd a többihez képest, egész korán, augusztus végén válik kaphatóvá az új lemez, a Boldogság.hu. Ezzel a címmel a mai világ korszerűsítésének hátrányait közvetítik a hallgató felé. Tóth Zoli erre a lemezre hat komplett dalt hozott. A nem túl finomkodó társadalomkritika ismét felbukkan néhány dalban, az A víz alatt konkrétan ki mondja, hogy rossz irányba tart az az életmód, amit a mai emberek folytatnak. A lemez sikerdalai a Ne meneküljek és a Róka jár az udvaron. A nem túl nagy támogatottságot megélt CD mégis bearanyozódik. A zenekar 9 éve csinálja ugyanazt megállás nélkül. Új lendületet adva a könnyűzenének, mivel amit eddig leraktak, az felbecsülhetetlen, és Ők úgy érzik, vissza kéne venni a tempóból. Ezt jelzi a decemberben megjelenő kislemez, amin egy Cseh Tamás feldolgozás kap helyet. A 2000. évbe érve a visszafogottság nem hagy alá, így kiadnak egy közös albumot Cseh Tamással, amin egymás nótáit éneklik. A koronggal nem az a szándékuk, hogy nagy feltűnést keltsenek a piacon, mégis a lemez e kor egyik legbecsesebb kézlenyomata. De a Levélváltás nem csak egy CD-ről szól. Az egész a nyolcvanas években kezdődik Cipő és Cseh Tamás barátságával. Aztán egy kőszegi fesztiválon Cseh rögtönözve közreműködött a Republic koncertjén és az ott aratott siker világította meg a rockzenészek fejét egy közös kiadvány elkészítésére. Mindezzel egyetemben a 10. születésnapját ünneplő Republic kiadja az Aranyalbumot, amely az elmúlt évtized 17 legnagyobb slágerét tartalmazza. A dalgyűjteménynek minden igényes rockzenekedvelő polcán ott a helye. Az augusztus 19-re meghirdetett/tervezett Népstadion-beli koncertet nem engedélyezik, mondván a zenekar még nem érdemelte ki! A 70ezer néző befogadására is képes emelvényben korábban olyan hazai sztárok léptek fel, mint például az Omega. Az együttes úgy látszik, megmarad fekete báránynak a stílusa miatt. Az ellenszenvet nem lehet tudni, mi váltotta ki, talán a folyamatos sikerek, de egy biztos, egy évtizedet végleg lezártnak tekinti a Republic együttes.
Az új lendület egy új lemezzel szolgál, 2000 november 15-én megjelenő új nagylemez, eleinte három cím közül kapta meg a Só és cukor nevet. A vadiúj dalok mellé párosul egy eddig ki nem próbált hangzás, ami valójában átfedi az eddig jól megszokott kellemes gitárharmóniákat, de valahogy mégis nyersességével a korai Beatrice és a Hobo Blues Band világát idézi. A (n)agygeneráció hatásai kezdenek háttérbe szorulni, de ez még nem egyenlő azok elszürkülésével. Hogy mi is a Republic üzenete kétezerbe érve? Cipő amolyan görbe tükröt tart az emberek felé, teljes gondolatok bontakoznak ki a számokban. A hétköznapok problémáit, belső vívódásait, lelki harcait igyekszik megfejteni, a Magyarsággal foglalkozó témák megtalálják az embert, kamaszoktól kezdve az idősebb korosztályig. A tagok mély érzésű emberek, ez látszik a hangszerelésből, a szövegekből is. A soron következő két lemez - a 2001-es A reklám után és a 2002-es Mennyi még, Béla - szárnypróbálgatásnak fogható fel. Nem sikerültek rosszul, de ez még az ún. Új Republic első munkái, és habár sem a tartalommal, sem a dalokkal nincs gond, a rajongók nem pont ezt várták, a világi elemeket tartalmazó CD-k bearanyozódtak, mégis nem a rajongók által legtöbbet hallgatott lemezek ezek. A bemutató turnékon is jobban rákoncentráltak a régi darabokra, míg fellépésenként mindössze 2-3 szerzemény került elő az említett lemezekről. A következő esztendő egy újabb vízválasztót ígér, tudván, hogy ez így nem fog menni, ahogy ebbe belekezdtek. Egy különleges válogatásalbummal kedveskednek minden CD vásárlónak. A Törmelék című lemezen, ún. medley-ok kapnak helyet, a kazettán 6-, a cd-n 8 konténerbe válogatott dalok különböző ütemre vannak felfűzve, a részletek egymásba folyása egy dalként tünteti fel a rengeteg szerzeményből felépülő "konténereket". A folytatás egy ígéretes maxival, a Nagy kő zuhan-nal indul. Az új nagylemez az október első napján megjelenő Aki hallja, adja át. A felvétel méltán illeszthető a többi, régi lemez mellé, a dallamokban mind fellelhető az a "retró", régi-jó Republic, amit annak idején százezrek imádtak és gyűlöltek. A szövegek nem akarnak rombolni, sem építeni. Ezek mindössze néhány rockzenész gondolatát tartalmazzák, az életről, a halálról, az elmúlásról, a szerelemről és a félelemről. A Republicnak sosem volt erőssége az optimizmus, ami dalszövegeket illeti. A turné kiemelendő állomása Debrecen, ahol a Főnix Csarnokban hosszú idők után ismét tiszteletét tette Bródy, akinek néhány slágere (pl.: Sárika, Földvár felé stb...) óriási sikert aratott. A következő esztendő termése a Mohikán, az ötven perces, 11 számos album a Tüzet viszek hangulatát, dallamvezetését idézi. A remekül összerakott dalok kezdenek betörni 8 év után a rádiókba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Dudu című szerzemény felkerül egy Now.hu válogatásra, amin a média által legtöbbet forgatott zenekar slágerei kerülnek. És hát a sok divatzenekar mellé néhány igényes dal beférkőzött, többek között a Republic is. De a korongon nem ez az egyetlen fontos dal, a történelmi eseményekkel foglakozó Varsó hatalmas koncertnóta (elég gyakran játszották, de még most is előfordul). A hazaszeretetről mesélő Kedves hazám zongorajátékát megtörő sistergő gitárok, a dallamot vezető hegedű mind jól el vannak találva, és a hangzás ismét a régi. Sőt az izgalom fokozása még, hogy Boros Csaba végre kiereszti a hangját. A lemezzel mindenki nagyon elégedett lett végül, mind a zenekar, mind a rajongók. A Slágerrádió Megaparty-n 100 ezer ember előtt lépnek fel (ezt DVD-n meg is lehet tekinteni), a Bikini, az Edda, Charlie, az R-Go és Hevesi Tamás társaságában. A 15. születésnapját ünneplő köztársaság e kerek évforduló alakalmából kiadja újabb nagylemezét, amivel fellépnek a Fábry-showban, ami által milliókhoz eljut a Republic. De mégis ami igazán fontos a jubileum kapcsolatban, a kuriózumnak számító első önálló DVD, amely az eddig megjelent klipeket tartalmazza, 3 kivételével. Kezdő rajongóknak nagyon ajánlott! Ezek a videók mind arról mesélnek, milyenek voltunk akkor, milyenek vagyunk most, némelyik művészi értékű, némelyik pedig egyszerű poén-klip. Érdemes megnézni, tényleg! Az 2006-os év két korongot tartogatott magában. Először a tavasszal megjelent duplalemezes koncertalbum, a Győri kex-et vehették kezükbe a rajongók. Az első lemez egy audio CD, ami a fellépés átfedése, a másik, pedig egy 7 számot tartalmazó DVD. Az anyag 2005 december 26.-án lett felvéve a Győri Egyetemi Sportcsarnokban, 4500 rajongó közreműködésével. És mint már írtam, milyen jelentőséggel bír egy koncertlemez. Az újabb nagylemez, ami a 21-es sorszámot viseli, Kenyér vagy igazság címmel kapható. "Eszünk vagy beszélünk" mondja a cím, és habár a Republic sosem politizált, most mégsem tudta elkerülni az aktuális események visszhangját. A Republic tehát bebizonyította, hogy 15 esztendő után is képes mondanivalót tartalmazó lemezt kiadni. Alig telik el 5 hónap és rögtön jön egy újabb kiadvány. Ezúttal két régi album (Üzenet, Boldogság.hu) újrakiadása egy dupla CD-n. Mivel a lemezeket kiadó M1-5 Records időközben megszűnt, a lemezek gyártása is megakadt. Az EMI-nak végül sikerült megvenni a szerzői jogokat. A duplakorongból nagyon sok elfogyott.